TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Nárai főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Elhelyezkedés
Népesség
Híres szülöttek
Művészek
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés
Egyéb


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok
Eladó / kiadó ingatlanok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Polgármesteri köszöntő



Németh Tamás

Kedves barangoló, köszönti Önt Nárai!

Honlapunk célja, hogy az itt élőkön kívül az elszármazottak, barátok, ismeretlenek részre az Internet nyújtotta előnyökkel a településünk határain kívül is hírt adhassunk magunkról és vele együtt Nárai iránt érdeklődők figyelmét is felkeltsük.

Nárai és térsége már évezredek óta emberlakta vidék. A 2000 évvel ezelőtti római kortól bizonyíthatóan pezsgő élet folyhatott e helyütt, hiszen a településtől déli irányban az ásatások során feltárt épületegyüttes során római kori téglák, tetőtéglák mellett Nerva császár aranyérméje került a felszínre. A régészeti feltárások arra engednek következtetni, hogy itt egykoron egy kis villaépület álhatott, de erről említést tesz Edit B. Thomas a XX. század elején megjelent Römische Villen in Pannonien című könyvében is. Nárairól észak-nyugati irányban egy másik történelmi kor lenyomatát tükrözi a számos Kelta eredetű halomsír, míg a honfoglalás utáni életről a település nyugati szélén feltárt Árpádkori lelőhely ad számunkra tanúbizonyságot. Nárai tehát nem mai keletkezésű település, de hogy az egykori telepesei lakóhelyül választották közrejátszott ebben az is, hogy a falu és tágasabb környéke ideális territóriumot biztosított számukra, hiszen a létfenntartáshoz szükséges összes környezeti tényező és adottság rendelkezésre állt és áll ma is. Nárai, akárcsak a – vasi dombvidék túlnyomó többsége – eróziós völgyekkel szabdalt, amely szervesen kapcsolódik az Alpokaljához, akárcsak a meredek domboldalak, a felbuggyanó források, az állandó és időszakos vízfolyások, így már a település évezredekkel, évszázadokkal ezelőtti lakói is kitűnően tudták hasznosítani a vidék e sajátos természeti adottságait.

Településünk írásos története 1238-tól ismert, iskoláját 1752-ben említik először. A község legrégebbi épülete az 1820-ban épült templom, egyetlen műemléke a temetőben található 1826-ban épült téglalap alaprajzú, egyterű, két végén háromszögű ormózatú, csehsüveg boltozatú barokk kápolna, melynek ékessége a népies madonnaszobor. Az épület érdekessége a bejárat feletti hagymakupolás huszártorony. Nárai első templomát egy 1447-es oklevél említi először. Az első postahivatal 1885. július 16-án kezdte meg működését. A régi iskolaépület (mai óvoda) 1903-ban készült, az újabb iskolaépület pedig 1955 szeptemberében került átadásra. A mai Polgármesteri Hivatal (egykori Jegyzői lak) 1925-26 között készült el, a sportpályán lévő öltöző 1956-ban épült, míg a Művelődési Házat 1962. november 7-én adták át.

A feltételezések szerint a község a nevét az első honfoglaláskori területfoglaló családról, a Náray-ról kaphatta, amely név 1238-ban Narey alakzatban, 1257-ben egy másik okiratban Narey, illetve Villa Naree formában fordul elő. A későbbiekben a család bővülése folytán, a családi birtok öröklése kapcsán készült számtalan iratban fordul elő a település, a család neve. 1362. május 10-én Bubek István országbíró Visegrádon kelt halasztólevelében Náray Mátyás mint királyi ember szerepel. De ugyanilyen titulussal említik a család több tagját is az évszázadok alatt készült iratok, mely a család tagjainak társadalmi helyzetére enged következtetni. Érdekességként említeném, hogy Nárait az írások mindig nemesi faluként említik, akinek lakói kisbirtokos nemesek voltak. A monda alapján a Kőszegi vár ostromakor (1532), amely 19 heves támadást állt ki, a kisszámú katonaság és a környékbeli polgárokból, jobbágyokból álló várvédők között a Nárai férfiak is derekasan kivették a küzdelemből, várvédésből a részüket, minek után Szulejmán szultán és maradék serege éhesen és elcsigázottan kénytelen volt odébb állni, kaptak a hős nárai védők nemességet. 1583-ban hatalmas tűzvész pusztította el a község majdnem teljes egészét, amelyben a Náray család teljes iratanyaga megsemmisült. A család mindkét ága ekkor II. Rudolf császártól kapott írásos nemesi megerősítést. Az önérzetesen gondolkodó községbeliek korán, még a kötelező helyi közigazgatás bevezetése előtt felismerték annak lehetőségét és fontosságát, hogy saját közös ügyeiket egységes keretbe foglalják, és azt a község minden lakójára egyformán kötelező érvényűnek fogadják el. Ebből a célból fogalmazták meg a több pontból álló igazgatási, legeltetési és erdőrendtartási szabályokat tartalmazó okiratot 1676. április 24-én, amely alapján a helyi „önkormányzat” élén a vajda állt, akinek a munkáját az esküdtek és a kisbíró segítette. Említésre érdemes, hogy Náray György, mint esztergomi kanonok az elsők között jegyezte le és adta ki 1695-ben hangjegyes könyvében a magyar nyelvű egyházi énekeket Lyra Coelestis (Mennyei Lírák) címmel, mellyel az egész magyar nemzet számára felbecsülhetetlen értékű kultúrmunkát végzett. A Katolikus Kislexikonban így írnak róla: „A Lyra Coelestis valóságos kincsesház”. Az eredeti énekeskönyv a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárában tekinthető meg, a mai imakönyvek 28 éneke e forrásból származik. 1848-49-ben községünkből hat fő vett részt a szabadságharcban. Az első világháború 45 áldozatot követelt tőlünk, míg a második világháborúban 31-en lelték halálukat.

Településünk a vasi székhelyétől, Szombathelytől néhány km távolságra dél-nyugati irányban, az Alpokalja nyúlványán helyezkedik el, melynek vendégszerető, barátságos lakossága igyekszik olyan otthonos vendégváró hangulatot teremteni, hogy a vendégeink midig elégedetten távozzanak, és jóleső emlékekkel gondoljanak ránk és térjenek vissza hozzánk máskor is. Mert akik ellátogatnak hozzánk, élvezhetik a még érintetlen táj tiszta levegőjét, rácsodálkozhatnak természeti kincseinkre a növény és állatvilágra.

Távolodva Náraitól nyugat felé, a 15 km-re lévő zamatos borokat termő Vas-hegyről letekintve érezhetjük át igazán a vasi táj szépségét, mikor rácsodálkozunk a hegy alatt elhelyezkedő települések apró kis házainak látványára, mely településekkel közigazgatásilag Nárai határos. Innét északra megpillanthatjuk Dunántúl legmagasabb pontját, hazánk második legmagasabb hegycsúcsát a Kőszeg melletti Írottkőt (889 m), amelyet akár már Náraiból is szemügyre vehetünk, a települést északról körbeölelő erdők felett. Itt, e helyen a Nárai-Torony közötti nagy erdős területek „Szabad erdő” déli csücskében, a Sorok-patak egyik időszakos mellékere mentén ültetett és természetes ligetes facsoportokkal, erdőkkel határolva a Tájvédelmi Területen csodálatos látványt nyújtanak a sárgaliliommal tarkított Zsidu-rét lápos lankái, a különleges növény, rovar és állatvilág. Mert e vidék gyönyörű! Itt nálunk, Náraiban található a szabadon termő sárgaliliom egyik legnagyobb hazai állománya. A floralisztika számára az állományt 1957-ben fedezték fel, de természetesen a Náraiak addig is ismerték a lelőhelyét, ám a virágot erdei, illetve vad liliomnak nevezték. Érdekességként említem, hogy a sárgaliliomot a középkori Magyarország területről a híres németalfödi botanikus-mikológus, Carolus Clusius említette először, akinek révén innét, Nyugat-Magyarországról indult el ez a csodálatos virág, hogy meghódítsa a nyugat-európai virágkertészeteket és vált sokhelyütt egyúttal címer- és zászlódísszé is. Sajnos a sors iróniája, hogy a sárgaliliom előfordulása hazánkban ezt követően feledésbe merült és csak évszázadok múltán, Bécs közvetítésével jutott vissza és terjedt el a magyar kertekben. A nárai sárgaliliom 1976-tól megyei, 1992-ben pedig országos védettséget kapott. A hely, a Zsidu-rét növényzete a kiszáradó láprétek, mocsárrétek és kaszálórétek jellegzetességeit mutatja. A rét még számos növényritkaságot és különlegességet rejt, mint pl.: a szibériai nőszirom, mocsári nőszirom, kenyérbél cickafark, északi galaj, réti kakukkszegfű, olocsán csillaghúr, réti szegfű, májusi gyöngyvirág, bódító baraboj, hogy csak néhányat említsek, de a települést ölelő, szelíd dombsor gyertyános-tölgyes fragmentumaiban még további növényritkaságokra lelhetünk, mint pl.: a turbánliliom méltóságteljes példányaira, vagy a kisvirágú hunyorra.

Nárai mára közel 1300 lelket számláló településsé nőtt, amely méltán emberléptékkel élhető nem csak az itt élők, de a hozzánk költözők számára is. A település kedvelt a kirándulók előtt is, hiszen az országos kéktúra útvonalán fekszik, a településen így gyakorta haladnak át gyalogos, kerékpáros turisták. A település a lecsökkent gyermeklétszám és a politikai-financiális okok miatt egy évtizede elveszítette a több száz éves folyamatos múlttal rendelkező iskoláját. A kissé korosabb generáció számára még megadatott, hogy az iskola is jelentett egyfajta fontos induló közösségi kapcsot, ami megalapozta az egymással és a településsel szembeni életre szóló barátságokat. Mára mindezt már csak az óvodája tudja biztosítani, ám bizakodásra adhat okot az utóbbi idők növekvő gyermeklétszáma és ez számomra mindenképpen az óvoda megtartása és folyamatos, minőségi fejlesztésére kell, hogy ösztönözzön. A rendszerváltozás sajnálatos velejárója volt a helyi mezőgazdasági munkahelyek megszűnése (TSZ, Állami Gazdaság), ami áldozatot követelt a településtől és lakosaitól egyaránt. Nárai lakosainak döntő többsége évszázadok, évezredek óta a mezőgazdaságból élt, amit itt helyben művelt. Korábban, főleg a háború előtt a Nárai emberek többsége a települést ritkán hagyta el, itt élte le életét, mindennapjait, a munkásnapokat, de az ünnepnapokat is. Sőt helyben vagy a környező településeken találta meg élete párját is. A háború előtt jórészt csak a férfiak utaztak el távolra, ez is általában csak a katonaság idejére korlátozódott. Így teltek az évtizedek, évszázadok. Mindez egyik pillanatról a másikra változott meg, kényszerített sokakat a kényszerű változásra.  Az egyes egyének újbóli egzisztenciális megerősödése, munkahelykeresése, esetleg szakmaváltása már másutt ment végbe, így a korábbi szoros baráti kötelékek is szétlazultak. Akik eddig itt helyben dolgoztak, ezután már ők is bejárókká lettek. Mindennek következtében új barátságok szövődtek az új munkahelyeken, így a korábbi közösségi kapcsolatok is szétlazultak. Mindezt csak tetézte az iskola megszűnése is, ami sajnos ahhoz vezetett, hogy a település kulturális élete méginkább megbicsaklott,  lelassult, szinte meg is állt. Ezáltal a következő generációk számára sem maradt példaértékű útmutatás, így nem is csoda, hogy az iskolai alapítvány mellett a több száz éves múlttal rendelkező Tűzoltó Egyesület is megszűnt létezni, működni. De mindezek - a közösségi kötekékek lazulása -  kihatottak a vendéglátóipari egységek forgalmára és látogatottságára is. A rendszerváltozáskor és az utáni években az egykori kastély épületében melegkonyhás étterem működött szálláslehetőséggel, külön éjszakai és nappali bárral. Így összegzésként kijelenthető, hogy a rendszerváltozással megszűnt mezőgazdasági munkalehetőségek legnagyobb áldozata a közösségi élet részleges felbomlása lett, amit csak fokozott az iskola megszűnése is. Az egykori közös élőhelyi, munkahelyi jó értelemben vett összezártság gyümölcse volt a pezsgő kulturális, közösségi élet. A Művelődési Házban egykoron egymást érték az emberek, a színdarabok, a különböző programok, a táncos rendezvények teltházzal mentek, volt szüreti felvonulás, szüreti bál, búcsúi bál, rönkhúzás és mindezeket természetesen a Náraiak csinálták a Náraiaknak. Újult erővel, megújuló formában szinte a nulláról kellet újjászervezni közösségi életünket. Jó példája ennek a nemrég alakult Náraiért Egyesület, amely bizonyítja, hogy most is van igény a közösségi programok iránt. A Falunapi rendezvényeken, Gyermeknapi programsorozat, télapóváró, karácsonyi-, húsvéti közös készülődés közös öröme erre enged következtetni. A sport mindig is fontos szerepet töltött be Nárai életében, fiataljaink szerencsére most is lelkes aktív részesei, s talán nekünk azt kell, hogy lássuk, hogy szívesen, kulturált környezetben művelhetik, örömmel és némi büszkeséggel invitálhatják hozzánk más települések csapatait. Ezek mellett talán eltörpülnek az elért sikerek, esetleges kudarcok. Ennek szellemében újította fel a település önkormányzata a sportöltözőt, amely ezzel a környék egyik legnívósabb sportlétesítménye lett, amelyhez nem kevés társadalmi munkával járultak hozzá a helyi mesteremberek is!

Nárai hagyományosan magyarlakta település, amely áll az ősi nőtt, illetve a folyamatos bővülése során tervezett településrészekből, amelyek összhangban vannak egymással. Nárai polgárai tisztességes, barátságos emberek, akik szívesen állnak szóba bárkivel, legyen az helybéli, vagy átutazó. Nárai lakóit közös múlt köti össze, a hozzánk költözőkkel pedig közös úton haladunk tovább. Ennek a több évszázados múltnak állít emléket a Nárai helytörténetét bemutató monográfia, amely 2004-ben az EU csatlakozáskor jelent meg. Figyelmükbe ajánlom a nemrég létrehozott Nárai Náray család történetét bemutató honlapot, amely folyamatos bővülése folytán egyre több információt fog közölni a település névadó, első nemesi családjáról, családfáiról, a család tagjairól. Kérem tekintse meg Ön is a www.naray.eu oldalon. E gondolatokkal szeretném felhívni elsősorban a helyi felnövekvő fiatalság figyelmét a honismereti kutatás fontosságára, szükségességére, szépségére, melynek megvalósításában a környezetük iránti lokálpatriotizmus még inkább a szülőföld szeretetét kell, hogy erősítse. Kívánom, hogy legalább olyan fontos szerepet töltsön be életükben Nárai, mint elődeinknek, őrizzük értékeit, teremtsünk újakat és köttessenek életre szóló barátságok!

Kedves Ismeretlen Internetes Barangoló! Ha e gondolatok olvasása kedvet ébreszt Önben, hogy eljöjjön hozzánk, akkor őszinte szeretettel várva a személyes találkozás közös örömében köszönök el, remélve, hogy Önt is hamarosan üdvözölhetem községünkben, a település valamennyi lakója és a képviselő-testülete nevében! A településünkről alkotott kép, amellyel e számomra kedves Alpokaljai település Önt gazdagítani tudja, csak akkor válhat teljessé, ha ellátogat hozzánk! Ha pedig úgy gondolja, hogy végleg letelepedik nálunk, akkor jól döntött, mert a táj, a szombathelyi munkahelyek közelsége és az itt élő emberek barátsága mellett, fő erőssége településünknek a fejlett infrastruktúra. Remélem, kellemesen tölti el idejét oldalunkon és itt megtalálja az Önt érdeklő információkat. Kérem, tekintse meg honlapunkat és látogasson el hozzánk máskor is virtuális sétája során!

Látogatását megköszönve, őszinte tisztelettel:

Németh Tamás  
polgármester     

oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Hotel


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail