Elérhetőségek

Nárai Község Önkormányzata

Cím: 9797 Nárai,
Petőfi Sándor u. 41.
Telefon:
+36/94/511-403
E-mail:
penzugy@narai.hu
igazgatas@narai.hu


Falutörténet

Nárai és térsége már évezredek óta lakott terület, ezt bizonyítja, hogy a falu környékén számos kelta eredetű halomsír található, de a római korban is virágzó élénk élet zajlott, hiszen szomszédos volt az ókori Savaria városával. A XIX. században az egyik külterületi dombon e korból származó villa együttes nyomaira bukkantak, és az ásatások során villaépület romok, tetőtéglák mellett Nerva császár aranyérméje is előkerült. Erre vezethető vissza az a néphit, mely a község eredetét Néró római császár nevéhez köti, ami módosult formában a mai Nárai községnévben állandósult.

A település nevét legkorábban említő irat 1238-ban íródott, ekkor terra Narey alakzatban, majd nem sokkal később 1257-ben pedig Villa Naree formában fordul elő.

A feltételezések szerint a község neve a honfoglaláskor - vagy az azt megelőző időben - az első területfoglaló szláv eredetű családról - a Narey-ról - eredeztethető, amely család feje talán a honfoglalók egyik vezére lehetett. Az Árpád-házi királyok alatt Szent Istvántól kezdve, az ősi nemesi réteg a betelepülő magyarok vezéreinek leszármazottjai közül került ki, így van ez jelen esetben is, hiszen az első írások még talán nem a települést, hanem a területet birtokló családot, illetve annak territóriumát jelenthették (terra Naray, Villa Naree), s váltak ilyen formán, mint területfoglaló ősbirtokosok a vidék első nemeseivé.

A család - s vele a település - a fennmaradt nagy számú oklevelek alapján jól nyomon követhető egészen az újabb kori időkig. A Náray család társadalmi tagozódását jól példázza, hogy közvetlenül az államalapítás után a család több tagja is "kijelölt királyi ember" funkciót töltött be, és más nemesek beiktatásánál a király, illetve az adminisztráció képviseletében adtak át földbirtokot, adománylevelet és címert a kedvezményezetteknek. 1362. május 10-én Visegrádon Bubek István országbíró által írt halasztó levélben például Náray Mátyás királyi ember a vasvári káptalannal közösen adott át birtokot és nemességet. Egy év múlva Nare-i Loránd fia Miklós szintén királyi emberként 1363. október 25-én a veszprémi káptalannal közösen iktatta be hivatalába az új vasvári káptalant.

1583-ban egy hatalmas tűzvész pusztította el szinte teljesen a községet. A tűzvészben a Náray család teljes iratanyaga is megsemmisült. Odavesztek a korábbi birtoklevelek, és az ősi adománylevelek is. A család - ekkorra már két nagy ágra szakadt - mindkét ága II. Rudolf császárhoz fordult, hogy írásban ismerje el nemesi rangjukat, aki novadonációs (újraadományozási) levélben újból megerősítette őket birtokaik tulajdonjogában.

A török hódoltság korában Nárait, mint megannyi más szomszédos települést valószínűsíthetően többször érhette támadás, az átvonuló portyázó sereg többször is végigdúlhatta, a templomát kifoszthatta, bár erre vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A ránk maradt levéltári adatok szerint, mely a törökök által az egyes településekre kivetett adókat tartalmazzák, a községet nem említik. Ebből arra következtethetünk, hogy Nárai talán nem hódolt be a töröknek, s így vele együtt adófizetőjévé sem vált. A török dúlást követően feltehetően Nárai lakossága is megfogyatkozhatott, és a népességcsökkenés által előidézett demográfiai egyensúly megbomlását az akkori politika a szláv ajkúak betelepítésével hozhatta helyre, erre bizonyítékul szolgálhat a községben mai is megtalálható több horvát eredetű családnév.

A XVII. századtól a községben élő Náray, Tyborcz, Saárffy, stb, családok nőági agilisei elszegényedés miatt kúriájukat, ingatlanaikat gyakran zálogba adták, cserélték, a tehetősebbek pedig így növelték földjük nagyságát, kúriabeli részüket. A dicalis összeírásokban 1598-ban az Anyos, Kerekes, Bolday családok 1-1 tagjának, a Naray család 2 tagjának és a Sárffy család 2 tagjának kezén a faluban összesen 13 zsellér volt. Ugyanennyi zsellért írtak össze egyébként 1622-ben is.

Az egytelkes nemesek összeírásában 1549-ben szerepel a Naray család 5, a Sarfy család 3 tagja, a Basso család 1 tagja. Tulajdonukban összesen 2 ? kúria volt. 1554-ben a Naray család 10 tagját és a Baso család 2 tagját írták össze mint egytelkes nemest. 1599-ben 30 egytelkes nemest, praedialist és libertinust jegyeztek fel az összeírásban. 1601-ben egyik nemes 2 zsellérjével együtt élt. Az 1627-ben Váton kelt lustra szerint Naray egytelkes nemeseinek száma összesen 22 fő, akik közül 17 fő a Naray nevet viselte. 1707-ben a nemesi taksáról készült kimutatás Náraiban 17 nemest és 3 özvegyasszony nemest mutatott ki. Az összeírtak között Nárai, Bödei, Széls, Szabó, Orosztonyi, Kerekes, Böcsföldi, Lóránt családnevek szerepelnek. Az 1720. évi összeírás 25 taksás nemes nevét tartalmazta Nárai községben.

A falu vajdája Naray András és több család képviselője Fias Zsigmondot, Kerekes Pétert, Orosztonyi Mihályt a nemes falu nevében Batthyány Zsigmondhoz küldték határlevelek ügyében 1674-ben. A három megbízott Batthyány Kristóftól a falu határáról szóló okleveleket átvették és azt a falura kötelező érvényűnek ismerték el.

A falu jobbágyainak száma 1744-ben 24 fő, jobbágyözvegyé 1 fő, házas zsellér 24 fő, háznélküli 9 fő. Igás állatuk 44 db, tehenük 56 db, disznójuk 83 db, kas méh 34 db volt. Őszi vetés nagysága 309 ?, árpa 29, zab 11 ? köböl volt. Rétjük 62 kaszás. Négy külső birtokos kezén 6 ? köbölös föd és 2 kaszás rét volt. A falu határát egyébként nagyobb részt nemesek bírták. A jobbágyoknak elegendő legelőjük és telkükhöz osztott erdejük volt, ahonnét a kitermelt tűzifát a szombathelyi piacon értékesítették. Húskimérésük a nemesekkel közös volt. A borkimérés hasonlóan a húskiméréshez szintén közös volt a nemesekkel, ami ebben az évben 15 Ft-ot hozott a közbirtokosságnak. A faluban ekkor egy iparos volt, a kovácsmester.

1746. november 3-án Pálffy János nádor Pozsonyban kiállította nárai nemesek birokmegerősítő oklevelét, amelyben a Náray, Lóránth, Zelles, Hertelendy, Dese, Pállfy, Szabó, Tóth, Perenyei, Bölcsvölgyi, Sárffy, Pongrácz, Orosztonyi, Bödei, Hompasz, Dömötör, Csidei és a Fülöp családok tagjai kaptak birtok és nemesség megerősítő igazolást. X A község területén helyi rendeletben szabályozták az idegenek befogadását, a káromkodást, a dohányzást (még a magánterületen is, hiszen az estleges tüzek az egész községre veszélyt jelentettek). A hús- és só kereskedés szabályait először említő irat 1753-ból ismert.

1774-ben a községben 3 jobbágy 4 ökörrel, 53 jobbágy 2 ökörrel és 29 zsellér néhány ökörrel rendelkezett.

1780-as évben a község lélekszáma 545 fő volt. A templom javadalmai szántók, rétek voltak, összesen évi 130 forintos jövedelemmel. A plébánia külön rendelkezett 8 hold szántóval és némi legelővel, erdővel. A község tanítója ekkor a húsz éves Keresztény Mihály volt. Javadalmai: lakás 2 szobával, melyből egy magánlak, a másik pedig az iskolaterem volt, csatlakozott hozzá 1 konya és egy kamra, kapott továbbá 12 szekér fát évente. A község bábája ekkor Kiss Anna volt.

Az 1809. évi francia insurrekció idején Nárai községnek 2 ökröt és 2 tehenet kellett beszolgáltatnia a szombathelyen állomásozó francia katonák élelmezésére.

A községben ekkor még sövényfonatú, illetve vályogházak voltak, bár már a templom téglából és kőből készült. Az agyag kitermelését a községbeliek település központjában a Pap földjéről vitték, és az eltelt évszázadok alatt tó képződött ezen a helye, amit a köznyelv még ma is Pap-tó ként emleget. A jobb módúak egyre inkább megengedhették maguknak a téglából való építkezést, minek eredményeként a közbirtokosság 1820. április 25-én téglaégető kemence felállításáról döntött a Pap-tó mellett.

1826-ban készült a temetőben lévő téglalap alaprajzú, egyterű, két végén háromszögű ormózatú kápolna, amely a község egyetlen műemlék épülete. Az épület érdekessége a bejárat feletti hagymakupolás huszártorony, amelyet eredetileg fazsindellyel fedtek.

1832. január 19-én a jobbágyokról és zsellérekről készült összeírásban 35 fő adózó személy szerepelt. Köztük egy iparos, kovácsmester is volt. A zsellérek száma 26 fő volt, házatlan zselléreké pedig 6 fő. Három kézműves, egy takács, egy mészáros, egy szabó dolgozott a faluban. A házaik mind kuriális funduson épültek, 24 ház szerepel az összeírásokban. Igás állat 12, tehén 16, ló 16, sertés pedig 18 db volt a birtokukban. A zsellérek ebben a korban földterülettel nem rendelkeztek, amit használtak, azután robottal tartoztak a föld tulajdonosának. A lakosság fő megélhetési forrása a földművelésből, állattartásból és kisebb fuvarokból származott.

Az 1848-as első szabad országgyűlési választásra jogosult személyek száma 72 volt Náraiban. Miután Jellasics horvát bánt visszahelyezte méltóságába a király, és kiadta a parancsot Magyarország megtámadására, Kossuth Lajos felhívására Vas vármegyében 3000 újoncot toboroztak, és belőlük alakították ki a 44. és a 45. honvédzászlóaljat. Náraiból a következő személyek álltak be és vettek részt a szabadságharcban, érezvén felelősséget és szeretet a haza iránt: Kenyeri László, Németh János, Reczetár Imre, Skultéti István, Pajor József és Török Gábor.

1857-ben a tagosítás után készült a község első kataszteri térképe.

A XIX. század elejét sújtó általános elszegényedés eredményeként többen választottak maguknak új hazát, vagy indultak neki a nagyvilágnak munkát keresni 1904-től az I. világháborúig többen útra keltek, akik legtöbbször az Amerikai Egyesült Államokat választották úti célul, ahonnét a többség egy év múlva visszatért.

A XIX. század végére néhány nagyobb birtok alakult ki. Eörsy Jánosné földbirtokos 446 kh-n 14 cseléddel dolgoztatott. Hertelendy Miklósnénak 202 holdja a Lipics örökösöknek 125 kh ingatlana volt. Rajtuk kívül a szombathelyi Ferences és Domonkosa rend és néhány kisebb birtok volt magántulajdonosok kezén.

Az I. világháborúban elesett és hősi halált halt nárai személyek száma 45 fő volt. A hadi özvegyek száma 7 fő, a hadi árván maradt gyermekek száma pedig 16 fő volt. A földreform folytán 63 kh szántót és 3 kh házhelyet osztottak ki. A világháború áldozatai emlékére és tiszteletére emelet emlékművet 1939. június 18-án avatták fel.

A jegyzői lak (mai Polgármesteri Hivatal) 1925 - 1926 közötti időszakban készült. A községi utak kaviccsal történő lefedéséről 1930. március 29-én határoztak először a településen.

A II. világháború a község lakosai közül 31 főnyi áldozatot követelt, kiknek emlékére a rendszerváltás előtt emlékművet emelt a község. A községet szerencsére elkerülte a bombatalálat, komolyabb harcok sem zajlottak. Szombathely bombázásakor az egyik visszafelé tartó repülőgépet a község külterületén lőtték le. Az 1945. évi földreform során igénybevettek 765 kh-t, a megváltott terület nagysága 382 kh. Földigénylők száma 58 fő, a jogosult igénylő és juttatottak száma 55 fő volt. Visszahagytak 86 kh-t. A kiosztott földterület megoszlása: 11 mezőgazdasági cseléd 57 kh, 23 munkás 108 kh, 21 törpebirtokos 156 kh, 7 egyéb 7 kh-t kapott. Házhelynek 31 kh-t osztottak ki 62 személy között.

A sportpályán az öltöző épület 1956-ban készült, 1960-tól Rákózci néven mezőgazdasági termelőszövetkezet működött a faluban a rendszerváltásig. A földterület egy részén az 1949-ben alakult Állami Gazdaság gazdálkodott.

1962. november 7-én adták át a község művelődési házát, pár évvel korábban készült a község közepén az italbolt. Az orvosi rendelő és a posta épület 1965. október 28-án került átadásra. Az 1970-es évek végén készült a vegyeskereskedés.

2001. július 8-án a Magyar Köztársaság kormánya államiságunk és kereszténységünk 1000. évfordulójának ünnepének alkalmából Millenniumi emlékzászlót adományozott a településnek, melyet dr. Náray-Szabó Gábor, a településhez kötődő tudós, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára adott át Lóránth József polgármesternek. Ez alkalomból a község az egykori Pap-tó helyén Millenniumi parkot és játszóteret alakított ki, közepén a millenniumi kopjafával.

2004. május 1-én az Európai Unióhoz történt csatlakozást a Millenniumi parkban köszöntötte a község reggel szabadtéri misével, délután és este pedig vidám tűzijátékkal egybekötött műsorral. E jeles alkalomból jelent meg a község múltját feldolgozó könyv is.



Vissza az előző oldalra!
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, valamint a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Erről bővebb információkat olvashat itt: Adatkezelési tájékoztatónk
Nárai Község Önkormányzata - Magyar