Népesség

Nárai lélekszámának alakulása: 1697-98-ban: 429 fő. 1787-ben 581fő, akik 110 házzal rendelkeztek, 1828-ban 589 fő, 1857-ben 589 fő, 1857-ben 708 fő, 1869-ben 719 fő, 1890-ben 867 fő, 1910 932 fő, 1930-ban 1.055 fő, 1941-ben 1.034 fő, 1949-ben 1.104 fő, 1960-ban 1.175 fő, 1970-ben 1.093 fő, 2001-ben 1.067 fő volt. A XX. században a legtöbb lakost 1960-ban írták össze, ekkor 1.175-en lakták a települést. 2021 január 1-én 1542 fő a település lakónépessége. Ezzel a Szombathelyi agglomerációban a második legnépesebb település.

Nárai kedvező fekvése és központi funkciói miatt népességét meg tudta tartani, hiszen 1949 és 1996 között csak 6,1 %-al csökkent. 1996 végén Nárai lakónépessége 1054 fő. 1980-ig kismértékű vándorlási vesztesége volt a településnek, melynek nagy részét az akkori természetes szaporodás még ellensúlyozott. 1980 után változtak meg az összetevők, azóta egyre többen költöztek a faluba és azóta folyamatos vándorlási nyereség képződik, viszont kedvezőtlenné váltak a természetes népmozgalmi folyamatok. Az élve születés évről-évre kisebb mint a halálozás, így a természetes szaporodás egyenlege negatív. A természetes fogyás 1990 után nagyobb, mint a vándorlási aktívum, ezért kismértékben csökken napjainkban is a népesség. Érdekességként említeném, hogy Náraiban 1996-ban pontosan ugyanannyi volt a nők és a férfiak száma az állandó lakosok közül. A korstruktúra kicsit öregebb a falusi átlagnál, a 218 időskorúra csak 168 gyermekkorú jut, így az öregségi index 1,3.

1990-ben a faluban összesen kilenc nemzetiségi lakos élt, öt német és négy horvát, arányuk nem érte el a népesség egy százalékát.

Nárai Szombathely agglomerációjához tartozik, a keresők túlnyomó többsége is a megyeszékhelyen dolgozik, de jelentős az Ausztriában munkát vállalók száma is. A foglalkozási szerkezet urbánus, kevesen dolgoznak a mezőgazdaságban, míg a tercier szektorban, a harmadlagos szektorban, a szolgáltatásban az aktív keresők 2/5-e vállalt munkát.

Nárai népsűrűsége 1 km2-re az állandó népesség körében 67,2 %, míg a lakónépesség körében ez a mutató 66,7 %. A megyei átlag lakósűrűsége (községek körében) az előbbinél 42,1 %, míg az utóbbinál 41,2%.